Mi az iparűzési adó célja?
Elsősorban tisztázzuk, hogy pontosan mi az az iparűzési adó, kinek, mennyit kell fizetni! A „helyi iparűzési adó” (röviden: HIPA vagy IPA), egy olyan speciális adónem, amit a kis- és középvállalkozók, illetve a cégek fizetnek a telephelyük, székhelyük szerint a helyi önkormányzatnak – már amennyiben van az adott településen iparűzési adó. Rendszerint akkor kötelező iparűzési adót fizetni egy cégnek, vállalkozásnak, ha az adott település hatáskörében bejelentett telephelye, székhelye van és ott jövedelemszerző tevékenységet folytat.
Az iparűzési adó 2023 évétől újra gyökeres átalakuláson megy keresztül az adóalap egyszerűsített megállapítása tekintetében – a korábbi háromféle módszert egyféle adóalap-megállapítási mód váltja fel. A továbbiakban nem alkalmazandó az 1%-ban maximalizált adókulcs, a pandémia előtti szabályok értelmében az iparűzési adó mértéke visszatér a 2%-os kulcshoz. Az új szabályzás 2023. január 1-től lép hatályba (2022. évi XLV. törvény 64. §.), az újonnan bevezetett adóalanyi kategóriák a kisvállalkozókat érintik, pontosabban minden olyan vállalkozót, akinek az éves bevétele nem haladja meg a 25 millió Ft-ot, átalányadózó kereskedők esetében a 120 millió Ft-ot. 2023-tól választható a bevételi sávokon alapuló, tételes adóalap-meghatározás, évi egyszeri fizetési kötelezettséggel, adóbevallást sem kell benyújtani, kivéve speciális esetekben.
Ha a kisvállalkozó nem az új, egyszerűsített HIPA sávok alapján kívánja megállapítani az adóalapját, akkor e döntését az adóév 05.31. napjáig jelentheti be az adóhatóságnak – ezzel egyidejűleg adóelőleg bevallására köteles, az adóelőleg két részletben esedékes (az előző adóév adójával azonos összegű adóelőleg, a következő adóév 03.15. napjáig ezen összeg felével egyező összegű adóelőleg fizetésére köteles). Ha a kisvállalkozó az új adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor a helyi iparűzési adóban adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nem jogosult a továbbiakban.
A telephely vagy a székhely szerint kell fizetni?
Az iparűzési adó fizetése mindig annak az önkormányzatnak az irányában történik, ahová a vállalkozás székhelye (szabadon választott helyszín, ami a cég alapító okiratában szerepel) és telephelye (ahol a vállalkozói tevékenység zajlik – pl. iroda, gyár, üzem, termőföld stb.) be van jelentve. Gyakran előfordul, hogy a vállalkozás székhelye és telephelye(i) külön önkormányzathoz tartoznak – ilyenkor az iparűzési adó szabályai lehetővé teszik az iparűzési adó megosztását a telephelyhez és a székhelyhez tartozó önkormányzatok között – az új iparűzési adó törvény ezzel kapcsolatban is rendelkezik.
Új iparűzési adó 2023 törvénycsomag: újra átalakul az iparűzési adó törvény
2023-tól újfent átalakul az iparűzési adófizetési rendszer. Elfogadásra kerültek a 2023-as adótörvények (Egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény, a helyi iparűzési adó egyszerűsített megállapítása) keretei között az új iparűzési adó szabályok, mégpedig a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsítése tekintetében:
Az iparűzési adó 2023-as törvénye szerint valamennyi olyan vállalkozó, akinek a bevétele az adóévben nem haladja meg a 25 millió Ft-ot, jogosulttá válik az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítására (nem kell külön megállapítania az adóalapot, az számít, hogy melyik sávba tartozik). Az SZJA-törvény szerint átalányadózó kereskedők esetében 120 millió Ft az összeghatár. Amennyiben a kisvállalkozó adott adóévi bevétele az előző adóévben is irányadó bevételi sávhatárt nem lépi át, az évi egyszeri adó(előleg) fizetését leszámítva nincs más adófizetési kötelezettsége.
- 12 millió Ft-os vállalkozói bevétel alatt: a vállalkozó székhelyére és a telephelyére jutó adóalap 2,5-2,5 millió Ft.
- 12 millió és 18 millió Ft közötti vállalkozói bevétel esetén: az adóalap 6-6 millió Ft.
- 18 millió Ft-ot meghaladó, de 25 millió Ft alatti vállalkozói bevétel esetén: az adóalap 8,5-8,5 millió Ft; ide tartozik az a kisvállalkozó is, aki az SZJA-törvény szerint átalányadózó kiskereskedő, bevétele az adóévre nem több 120 millió Ft-nál.
Ez egy általános jellegű törvénymódosítás, ami azt rögzíti, hogy az a kisvállalkozó, aki az egyszerűsített, új tételes adóalap-megállapítást alkalmazza, 2023-tól nem lesz jogosult sem törvényi, sem önkormányzati adókedvezményre, adómentességre, adócsökkentésre – ez a szabályzás tehát kivezetésre kerül a rendszerből. Az új javaslatoknak köszönhetően egységesebb és egyszerűbb lesz az adózás és az adminisztráció, mind a magánszemélyek, mind a társaságok esetében.
A következő pontokon módosul továbbá az iparűzési adó törvény 2023 évétől (a 2023-tól hatályos jogszabályok bővebb ismeretéért tájékozódjunk a 1990. évi C. törvény „a helyi adókról” c. szakaszától):
- Kivezetésre kerül az 50%-kal csökkentett, 1%-ban maximalizált iparűzési adókulcs, amit a 2021-2022-es évben érvényesítettek a veszélyhelyzetre való tekintettel. Az önkormányzatok a korábbi, a pandémiát megelőző szabályok szerint kérhetik be az adót azoktól a vállalkozóktól, cégektől, akik az egyszerűsített, tételes bevételi sávokba nem fértek bele vagy nem azt az adózási formát választják.
- A kisvállalkozónak a helyi iparűzési adó alapját (ha az egyszerűsített adóalap-megállapítást választja), mivel az tételes jellegűvé válik, a települések között nem kell megosztania, viszont az adó alapját a székhely és valamennyi telephely szempontjából érintett önkormányzat felé külön-külön meg kell tennie. A HIPA önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg, amelyből kedvezményt önkormányzati rendelet sem adhat.
- Egyéb újdonság a transzferár korrekció kapcsán: 2023-tól azon ügyletek vonatkozásában is alkalmazható lesz a transzferár-korrekciós tétel a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során, ahol az adózó kapcsolt vállalkozása az ügylet értékét a helyi adó alapjába nem számító be tételként. Ha a kapcsolt vállalkozás nem alanya a helyi iparűzési adónak, nyilatkozatot tehet arról, hogy a társasági adóban (vagy annak megfelelő külföldi adóban) érvényesítésre került a korrekció.
- Amennyiben egy adóalany dönt az IFRS-ek (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) alkalmazásáról egyedi beszámoló szintjén, ám az IFRS-ek alkalmazását megelőzően jogutódlással megszűnik, abban az esetben a jogutód lesz köteles a jogelődnél keletkezett áttérési különbözetet, illetve a számviteli politika váltásához kapcsolódó adóalap-módosító költségeket rendezni.
- A kisvállalkozói adósok helyi iparűzési adó 2023 alapját a KIVA-alap 20%-kal növelt értéke adja (ezt a bevallás benyújtására előírt határidőig szintén be kell jelenteni az adóhatóság irányában). A kisvállalkozóknak mindenképpen érdemes fokozott figyelemmel kísérniük, hogy a változó szabályok szerint milyen bejelentési kötelezettségeknek kell eleget tenniük!
forrás: Iparűzési adó 2023: mutatjuk, mennyi az iparűzési adó 2023 évében, mi változott! (penzcentrum.hu)
